nyitólaphoz
Előző
|
Következő
képnaplóhoz
Amikor már elmélyülnek a ráncok
 
Az arcomon – lepergo gyöngysorok,
 
Elrejtenek majd félvak ablakok,
 
Tetotol talpig füstfelhokben járok.
 
Üres teret láttok, ha engem néztek,
 
Plakátmagány magammal sokszorozva,
 
Nem vágyom már sem jóra, sem gonoszra,
 
Míg halálomat kitárom a fénynek.
 
Most mindenekfölött még tanulok
 
Egy veszendonek lenni csak a sokból,
 
Égre kúszni önmagam ágain.
 
Mert kinevetem, megszabadulok
 
Kincseimtol és hiúságaimtól,
 
Mikor elmélyülnek a ráncaim.
Amikor már elmélyülnek a ráncok
Előző
Következő
English
Magyar
dieda
Last updated: March 13, 2010
© 2006 dieda - All rights reserved